Te voltál a múzsa,
a verset megalkottam én!
Várjon rád az új év boldogsága,
erről szóljon, e költemény!
Minden szépet és jót,
megosztanék veled,
ó, te csodaszép tünemény…
csak lehetnék a kedvesed!
Nem vágynék én,
soha semmi másra,
csak erre az utolérhetetlen,
varázslatos ragyogásra!
Te lennél, az égbolt,
legpompázatosabb csillaga,
fényed lyukat ütne,
minden sötét viharba!
Elszállnának,
a gonosz, komor fellegek,
nem éreznél mást,
csak a bennem izzó szerelmet!
Életünk végtelen útját,
kövezné a boldogság,
bárcsak ne álom lennél,
hanem a legszebb valóság!