Lángra gyújtottad a szívem,
tiéd a legdrágább kincsem,
mit mind a ketten élvezünk,
kéjes öröm a végzetünk,
az őrült szerelmi mámor,
ha megcsókolhatlak bárhol,
s bármikor…
Sohasem elég a csókokból,
mit lopok az ízes ajkadról,
bujaság csábító zamatát,
ébresztem benned a vadmacskát,
járjuk hát a gyönyör táncát,
érzékiség szárnyalását,
megkapom…
Mit más is szeretett volna,
most is érte sóvárogna,
egyedül csak én érintem,
veled szeretnék, elérem,
ahogy te is engem,
halász a tengeren,
behálóztalak…
Így lett enyém az aranyhal,
játszadozz a vágyaimmal,
szerelmem a tiéd,
szelíden száll feléd,
mit akarok, nem kevés,
szenvedélyes ölelés,
gyengédség…
Mi minden kaput megnyit,
sőt az sem baj, ha szédít,
hisz lényeg a hatás,
egy aprócska lopás,
érzés, mely szívedre hat,
s mindkettőnkben megmarad,
örökre…
Folytassuk szépen tovább,
a szerelmi praktikát,
forró tűzével úgy éget,
megoldást tőled remélek,
szeretkezz hát velem,
s olvadj szét, testemen!
