Láttunk már szebb márciusi tavaszt,
Lázban égett diák, gazda, s paraszt.
A szabadság vágyától vezérelve,
Egyesült nemzet vette sorsát, kezébe!
Elmúltak a századok,
S lettek vitézeinkből halott ábrándok!
Hol van már a büszke nép?
Ki, megvédte önmaga, s a hon érdekét.
Nincs már többé lázadó ifjúság,
Kit érdekel becsület és igazság!
Elmúltak a századok,
Az élet értékrendje végleg megváltozott!
Tovatűnt hősök, igaz magyarok,
Nem lennétek büszkék, ha látnátok fiaitok.
Elfeledték az egykori dicsőséget,
Meglopják, eladják, az ősi örökséget!
Elmúltak a századok,
S mi magunk hozunk fejünkre gyalázatot!
Így vész kárba atyáink szerzeménye,
S leszünk saját hazánk ellensége.
Hol tudás, tisztesség, értelem volt az úr,
Ott egyetlen magyar sem maradt hontalanul!
Elmúltak a századok,
Otthonotok elhagyva, magatokra vigyázzatok!
