Sejtelmes némaságba burkolózva,kopogtat, fázósan bújik a hideg éj,erőtlen testem magához húzza,sűrű homályban vibrál a szenvedély. Lüktet, selymesen simul a csend,behálóz érintést sugalló láza,remegő árnyjáték...
Ha még egyszer születnék,akkor is egy nőt szeretnék,te lennél az virágszálam,ki ragyogsz rám a napsugárban. Imádnálak éjjel, s nappal,átvirrasztott éjszakákkal,nem lenne több hideg évszak,szerelmem tüze...
Írj megjegyzést