Tarka hátú, virágos rét pompájában,vibrál a lég, valahol messze botorkál,lenge, pipacsos koszorúval hajában,kacéran hajladozik, sok hetyke fűszál. Új útra kél, lebben a könnyű szellő,hűs patak vizét csábítón borzolja,úgy cirógat, mint egy gyengéd szerető,pillangótáncát jókedvűen ropja. Izzik mosolya partokon, hegyeken,élet, mézes csókú tüzes asszonya,vakító, végtelen égi tengeren,kék üstökén, hűs felhőit sodorja.…