Képzelet és valóság

"Csak akarnod kell, s minden valósággá változik, hisz teremtő a gondolat, mit képzeleted megálmodik!"

Ünnepek jönnek

unnepjon

Ünnepek jönnek, varázslatos színek,
pompásan ragyogó, karácsonyi díszek,
melyeket csillogó szemeimmel látok,
ezek várnak rám, s várnak rátok.

Ilyenkor eltűnődöm csendesen,
vajon milyen is az életem,
egyhangú, sőt talán sivár,
oly keservesen üres, mint a téli táj.

Nehéz így a szépet meglátni,
próbálom, szüntelen megtalálni,
s ha lelkileg nem is vagyok szegény,
érzem, az élet így is nagyon kemény.

Élek, mint rossz mostohagyermek,
kinek szavai a semmibe vesznek,
úgy teszek, mintha nem is hallanám,
mit tudok, s tudhatsz, te is talán!?

Itt igaza csak a hazugnak lehet,
ki, ha kell elveszi mindenedet,
öklével odacsap, majd szavaival támad,
neki soha nem mutathatsz hátat.

Nála a sok pénz, ő az igazi nyerő,
így neked marad az olcsó műfenyő,
az igazit úgy is csak lopnád,
nem lehet, hogy ezen múljon a boldogság!

S ha megfognak, hát lakolsz érte,
nem úgy, mint ő, ki a szebb jövőt ígérte,
s amiért ily ügyesen becsapott,
ezen is csak meggazdagodott.

Hát ilyen felénk az élet igazsága,
a tolvajok, becstelen csalók országa,
s ki itt élsz, s megtévesztve lettél,
most boldogulj, ahogy tudsz, szeretnél.

S ha félnél igaznak lenni, hát ne tedd,
inkább magadhoz méltón éld az életed,
adja a szeretet a karácsonyi gazdagságot,
így teljesítsük a legcsodálatosabb kívánságot!

Post navigation

Írj megjegyzést

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Trance Air ONE 16.

Zsóka

Első szerelem

Horror In Space