3456tomef_Shot_taken_with_Hasselblad_prime_lens_realistic_Stop-Moti_c46d425a-1317-41de-889e-bc9bc955ec8e-gigapixel (12)
3456tomef_Shot_taken_with_Hasselblad_prime_lens_realistic_Stop-Moti_c46d425a-1317-41de-889e-bc9bc955ec8e-gigapixel (7)
3456tomef_Shot_taken_with_Hasselblad_prime_lens_realistic_Stop-Moti_c46d425a-1317-41de-889e-bc9bc955ec8e-gigapixel (20)
Alkotásaim Verseim Gondolatok
Verseim

Gondolatok

Ha arra gondolok,
milyen ember is vagyok,
hát nem kellene félnem,
csak egy picit okosabban élnem,
de nem tudhatom, mikor lépek helyesen,
kiben bízhatnék meg teljesen,
talán nem is létezik az a személy,
ki azzal az ésszel felér,
hogy engem megértsen,
na nem azért, mert nagy a beképzeltségem,
csak, mert sok mindent másként gondolok,
mint oly sokan, kik úgy érzik okosok,
nem hinném, hogy én annyira az volnék,
inkább csak keresem, hogy ki is lehetnék,
ha ki tudnám hozni magamból,
mitől a fejem megszabadul a hajamtól,
amit itt legbelül érzek,
a gondolatok, melyek megvalósulni szeretnének.

De nem is csak ez a baj,
hisz a világban túl nagy a zűrzavar,
s ha tudnám innen a kiutat,
ahova magamfajta ember eljuthat,
repülnék, szállnék messzire,
egy sokkal szebb bolygót keresve,
hol nincs gazdag és szegény,
s nem kell többé az örök remény,
hogy egyszer mégis jobb lesz, talán,
hisz mindenki együtt küzd a jóság oldalán,
megtalálhatjuk azt a szépet,
mikor a gyertyaláng vetíti az árnyképet,
s egy csodálatos, elvarázsolt éjszakán,
ülünk egymást átölelve, mint az a fiú és leány,
kik megtalálták végre a lelki békességet,
megmutatva számunkra is a legnagyobb értéket,
az egymás iránti szeretetet, azt az éltető erőt,
mellyel megvalósíthatjuk az igaz, boldog jövőt!

One Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Archívum