Koldul a lélek, félemberként szédeleg,hazug illúzióban keres jeleket,szívemben ülő vágyam, siralmát súgja,homályba borult világ keserű búja. Lázzá szökik, túl törékeny a pillanat,feszül bennem, bilincset tör a gondolat,büszkeségem megkopott, egyre csak kérlel,fussunk el messzire, szökjünk el a széllel. Titkon menekülnék egy másik világba,álarc nélkül, még a fájdalom sem fájna,szökjünk meg szeretni,…