Szajki-tavak – ahol az erdők csendje a víz felszínén időzik
A Szajki-tavak körül a természet olyan nyugalommal borul az emberre, mintha az idő egy pillanatra megállna az árnyas fák között. A tórendszer vize tükörként simul az erdei lombkorona alá, és a fény minden apró rezdülése megcsillan a felszínen, mintha a táj saját ritmusát lehelné a hullámokra. A part menti ösvények puha avaron vezetnek végig, ahol a fák illata és a…
November 1
November elseje a csendes emlékezés és a tisztelet napja, amikor a temetők megtelnek virágokkal, mécsesekkel és lassú léptekkel. A napfény szelíden simít végig a sírokon, mintha maga is vigaszt hordozna, és aranyszínbe vonja a krizantémok szirmait. A temetőkben sétálva minden apró részlet beszél — a frissen helyezett koszorú, a lehullott levél, a csendben meghajló emberalak. A napfényben ragyogó gyertyák most…
Ősz a Kányavári-szigeten
Az őszi Kányavári-szigeten, mintha a természet egy titkos festményt tárna elénk, amelyet arany, borostyán és mélyvörös színekből álmodott meg a Balaton-felvidék. A nádasok között lassan ring a víz, tükrében a októberi nap szelíd fénye játszik, mintha apró lángokat hintene a hullámokra. A fák koronái már a változás ruháját viselik, s a szellő minden suhanása egy-egy halk sóhajt csal elő az…
Szeptemberi ősz
A szeptemberi erdőben úgy tűnik, mintha maga az idő lassítaná lépteit, s csendben készülne az elmúlás ünnepére. A fák lombjai még zölden kapaszkodnak az ágakba, de már átszövi őket a sárgulás aranyló fonala, mint valami titkos ígéret a közelgő változásról. A napfény ilyenkor lágyabb és szűrtebb, hosszabb árnyékokat vet a mohás fatörzsekre, mintha a festő ecsetével játszana a vásznon. A…
Évszakváltás
Halványul a nyár emléke,tombol az ősz szakadatlan,mi volt, elvész az enyészetbe,s ami lesz is, mozdulatlan. Kopott padok nedves fája,őrzi még a nap melegét,de a szél már körbe járja,eltörölve szelíd hevét. Végtelen nagy égi ponyva,cseppekben ring a hervadás,minden álmot eltapos ma,a kegyetlen évszakváltás. Csitul a vihar, szétszalad,víz pereg a csatornákban,míg a holdfény gyöngyöt fárad,fűzni minden csobbanásban. Kongva koppan csend a tájra,mint…
Őszi elégia
Sötét felhők gyülekeznek lomhán, mélyen,mint gondok raja a tépett őszi égen,a háztetőkön dobol már az este,hull az idő, csöppre csöpp, perc a percre. Az út kövén halk melódia hallik,mikor az ég a nyirkos földre hajlik,az eső függönyt húz a régi kertre,hol annyi vágyunk volt virágba mentve. Színtelen szirmaik földre hullva fáznak,terítve leplét a vágytalan homálynak,görnyedt háttal ballag, jön az elmúlás,cipeli…
