Irigység

Irigylem a Napot, csókja ébreszt reggel,
aranyfényű, simogató öleléssel,
köd szitán át szűri, a színpompás tájat,
irigylem a szellőt, ha hajaddal játszhat.

Irigylem a fenn szárnyaló madarakat,
neked csicsergik szerelmes dalaikat,
a hűs lombok könnyed örömtáncot járnak,
árnyékot festve rád… irigylem a fákat.

Irigylem a szomorú fodros felhőket,
frissítő, szivárvány könnyekkel öntöznek,
irigylek mindent, mi bármikor elérhet,
irigylem, mert csak veled teljes az élet.