Bágyadt szürkeség ül a havas tájra,színek nélküli, fénytelen homályra,pihe-puha táncot járnak a hópihék,fehér ölelésbe csendesül a vidék. Selyemként terül szét az est békéje,formát ölt, halkan ropog lassú lépte,nyikordul a kapu, az öreg hazatér,friss vacsorával várja egy édes tündér. Szelíd szíve remeg két szép szemében,pattogó tűz duruzsol sparheltjében,esti áldás, örömvilág hull…