Felhők habjain megbújva, az est honol,sötétségébe burkolózva kóborol,lecsukja csillag szemeit, némán figyel,varázsleplet húz, hófehér tenyerével. Hópehely hull, kósza, halk lebegéssel,suttogva időtlen reményt a széllel,fagyos...
Lehullik a lepel, a vér nem változott,szilánkként robbant szét, mit eddig látszatott,szavaid mögött érzett drága kincseket,utolsó percig mohón ízlelt életet. Búsan bolyongva kereslek földön,...
Ó mily csodás is az ég,a nap ragyogja be kékségét,fényében rügyező csodafák,hozzák el a tavasz illatát. Piciny madár csicsereg az ágról,dalol az újjászületett világról,hangos éneke...
Írj megjegyzést