Aranyvölgy
Hol néma fák között égig ér a fény,illatos völgy ölén, szél dalolva él,mint szelíd, rejtelmes méh, a patak,mély zúgású hűs vizével szalad. Hegy vállán a hajnal lassan szétterül,a rétre gyöngyöző harmatfátyol ül,ösvénytelen tündöklő termékenység,itt ember lábnyomot nem taposott még. Egy vándor jő, szemén bús áhítat,tán illúzió, miután kutat…Napot köszönt, s hideg köveket vizsgál,tele reménnyel, mely vérében vibrál. Úgy hiszi, e…
Bús szimfónia
Hűvös takaróján nyújtózik az égbolt,éj csendjébe olvadva hangtalan sikolt,Hold hunyorog, halványuló csillag pulzál,hideg tél hull, kavargó holt időt szitál. Léptek alá fehér foltos suttogás terül,elmúlás szele kúszik kérlelhetetlenül,elbomló lehelete kormos füstöt zihál,rideg vackán lapul, ólálkodik a halál. Darabokra hull, lassan elvérzik az élet,por itta lázas boldogság, kínzó képzelet,eltávolodik a valóság, görcsösen fáj,valószínűtlen álmot szorong a félhomály. Keserű, ráncba gyúrt arcon…
Háború
Magányos lelke mélyén, mereng az idő,hegekkel teli, mint az elvakart himlő,megélt számtalan, kegyetlen gyűlöletet,közönnyel arcán, hímezve szemfödelet. Feloldódik, megalkuvó a tisztesség,tétova bohócként hallgat az emberség,mindent elemészt a vak, bűnös buzgalom,kitalált eszmék, aljas, hazug hatalom. Éhes, szorít a szörny, elevenen elnyel,lidérces láztól üvölt, mindent felperzsel,vérízű elmúlás bűzlő szagát ontja,árnyként suhan a halál mérgező csókja. A léptek nyomán füst, romok és fájdalom,földre…
Aranyvölgy
Hol néma fák között égig ér a fény,illatos völgy ölén, szél dalolva él,mint szelíd, rejtelmes méh, a patak,mély zúgású hűs vizével szalad. Hegy vállán a hajnal lassan szétterül,a rétre gyöngyöző harmatfátyol ül,ösvénytelen tündöklő termékenység,itt ember lábnyomot nem taposott még. Egy vándor jő, szemén bús áhítat,tán illúzió, miután kutat…Napot köszönt, s hideg köveket vizsgál,tele reménnyel, mely vérében vibrál. Úgy hiszi, e…
