Olyan ez, mint egy mámorító érzés,agyamban kavarog ezernyi kérdés,lehetnél könyvírója sorsomnak,arcodat nézve csendben hallgatlak. Olyan ez, mint egy édes dallam,alig várom, hogy újra halljam,oly...
Lángra gyújtottad a szívem,tiéd a legdrágább kincsem,mit mind a ketten élvezünk,kéjes öröm a végzetünk,az őrült szerelmi mámor,ha megcsókolhatlak bárhol,s bármikor…Sohasem elég a csókokból,mit lopok...
Ha arra gondolok,milyen ember is vagyok,hát nem kellene félnem,csak egy picit okosabban élnem,de nem tudhatom, mikor lépek helyesen,kiben bízhatnék meg teljesen,talán nem is létezik...
Írj megjegyzést