Biológia

Kapualj mélye, mész és szenny szaga,
nem véd szoknya, se a blúz anyaga.
A neonfényben, bőröd fénylő vakolat,
bordáid közt bontom a tartófalakat.

Szemeiden textil, látásod offol,
nyelvek a szádban, borul a protokoll.
Lehull a konfekció, váz csak a lényeg,
retinába égnek a meztelen tények.

Sercegő suttogás, zajban és térben,
Publikus pulzusok halánték-érben.
Kollektív tekintet gátlásaid törli,
vágyaikat hagyod testeden dőzsölni.

Kacéran lúdbőröz, ég a romlottság,
instabil vegyület, buja borzongás.
Éhező bőröd diktálja a trendet,
megfeszül, ziháló prédaként lüktet.

Eszköz vagy, a mámor alázatos tárgya,
mit perverz elme a végletekig vágyna.
Jeleidre kalibrált reflexem moccan,
eksztázisod receptoraimban robban.

Precíz algoritmus a biológia,
de rendszerhibában kell feloldódnia.
Lefagy a képernyő, beüt a kék halál,
csupasz a hús, eufóriára talál.