Feltételes kényszer csupán az élet,tétován bóklászó véletlen végzet,homályos tükörben vicsorgó látszat,konc után kapva nem hiába fárad. Nyüszítesz egy vágyakból tákolt sírban,porszemként bolyongsz az emésztő...
Megyek az utcán peckesen.A gyomrom üres,de rendesen.Elém pottyan egy dió…Rálépek véletlen.Jajj, de jó!Felveszem.Kibontom ügyesen.Bekaplak, hamm!Lesz valami a gyomromban!A számba beteszem.Megeszem!Utamat folytatom.Megyek…A fejemet hajthatom,lenek.Hátha, még...
Írj megjegyzést