Ünnepek jönnek, varázslatos színek,pompásan ragyogó, karácsonyi díszek,melyeket csillogó szemeimmel látok,ezek várnak rám, s várnak rátok. Ilyenkor eltűnődöm csendesen,vajon milyen is az életem,egyhangú, sőt talán sivár,oly keservesen...
Számtalan fájó gondolat,a lelkem magára maradt,elmondhatok mindent mi rossz,a világ így is túl gonosz. Hiába a hangos kiáltás,nem létezik a megbocsájtás,nincs az életben számomra...
Helyem a világban, nem lelhetem,ha, nem vagy velem drága szerelmem.Bárhol vagyok, akárhova megyek,azt kívánom, mindig együtt veled. Messze vagy tőlem, kevés mit így adhatok,sosem...
Írj megjegyzést