A Rákóczi-sasok fészke a Zemplén bércein

Vannak helyek, ahol a történelem nem csak könyvek lapjain, hanem a kövek hideg érintésében és a hegycsúcsokon süvítő szélben is ott él. A Zemplén szívében, egy 639 méter magas vulkáni kúpon trónoló Regéci vár pontosan ilyen hely. Ahogy az ember megpillantja a falutól távol, az erdők sűrűjéből kiemelkedő hatalmas romokat, azonnal megérti, miért választották ezt a helyet évszázadokkal ezelőtt uralkodók és hadvezérek: innen nemcsak a tájat, hanem az időt is uralni lehetett.
A vár története összefonódott a magyar szabadságvágy egyik legfontosabb korszakával. Itt töltötte gyerekkorának első éveit II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem. Édesanyja, a bátor Zrínyi Ilona falai között készítette fel fiát a jövőre, miközben a vár a Rákóczi-birtokok egyik legfontosabb központjává vált. A ma már részben újjáépített reneszánsz palotaszárny és az óriási Öregtorony falai között járva szinte hallani lehet a múlt zsongását, a lovak dobogását és a kovácsműhelyek csattogását.
Regéc ereje a nyers szépségében rejlik. A vulkáni sziklákra emelt bástyákról olyan panoráma nyílik, amelytől eláll a lélegzet: a Zemplén végtelen zöld hullámai, a mély völgyekben megbújó falvak és a távoli hegygerincek látványa minden évszakban más arcát mutatja. A vár 1686-os lerombolása után hosszú ideig csak „néma kőhalom” volt, de a mai látogató előtt a kitartó régészeti és újjáépítési munkának köszönhetően újra megelevenedik az egykori pompás rezidencia.