Te utálsz engem,
én gyűlöllek téged,
egy állat lett a nevem,
milyen szép is az élet.
Csúnyákat mondasz rám,
meghallgatlak, pedig nem is kérted,
de amit válaszként várhatnál,
azt tán nem is remélted.
Halljad hát válaszom,
bolond itt mind a kettőnk,
inkább a csókod választom,
ez a szerelem egész hajmeresztő.
Szeretet és gyűlölet,
mint két édes testvér,
míg nem közömbös az életed,
fontos vagy bármit is tehettél.
Gyere, s szeress hát,
sokkal jobb, mintha utálnál,
hisz minden nap várok rád,
szerelmünk erősebb minden haragnál.
Erröl beszéltem a szerelem az ilyen ilyen intenzív örület.